A vasárnapi francia nemzetgyűlési választások előtt megjelent mandátumbecslések szerint a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülésnek nem lesz meg az abszolút többséghez szükséges 289 mandátuma, így nem kerül kormányra a szélsőjobb.
Július 7-én tartják a francia nemzetgyűlési választások második fordulóját, amelynek legnagyobb kérdése, hogy a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és szövetségesei megszerzik-e az abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. A radikális jobboldali párttal szemben hatalmas visszalépési hullám zajlott le az Új Népfrontban egyesült baloldal, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló centrista blokk képviselőjelöltjei között, ami könnyen meghiúsíthatja Le Pen álmait a kormányrúd megszerzésére.
Egyértelmű győzelmet aratott a nemzetgyűlési választások első fordulójában a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés. Az összesen 577 választókörzetből 501-ben azonban második fordulót tartanak, és a második helyen végzett baloldali Új Népfront, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló Együtt nevű koalíció harmadik-negyedik helyen talpon maradt jelöltjei nagy számban lépnek vissza a Nemzeti Tömörüléssel szemben esélyesebb jelölt javára. A július 7-én esedékes második forduló nagy kérdése, sikerül-e a visszalépésekkel megakadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés megszerezze az abszolút többséget.
Adminisztratív államcsínnyel vádolta meg Emmanuel Macron francia államfőt Marine Le Pen, az előrehozott nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulóját követően kormányzásra készülő Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja, miután az elnök a választásokat megelőző napokban kinevezéseket írt alá.
Szövetségeseivel együtt a szavazatok 33,15 százalékát szerezte meg a Nemzeti Tömörülés a vasárnapi francia nemzetgyűlési választásokon. Július 7-én második fordulót tartanak, amelyen kiderül, meg tudja-e szerezni a párt a 289 nemzetgyűlési mandátumot, vagyis az abszolút többséget, ezzel az V. Köztársaság történetében először szélsőjobboldali miniszterelnöke lesz-e az országnak. Sok minden múlik azonban azon, hogy a második legnagyobb erő, az Új Népfront, illetve Emmanuel Macron elnök választási koalíciójának, az Együttnek a jelöltjei visszalépnek-e az erősebb jelölt javára, és szavazóik is követik-e őket.
A franciaországi nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés végzett az élen, őket követi az Új Népfront néven egyesült baloldal; Emmanuel Macron elnök választási koalíciója, az Együtt pedig csak a harmadik helyre futott be. A július 7-én esedékes második fordulóra számos visszalépés várható az Új Népfront és a Macron mögött álló koalíció között a Nemzeti Tömörülés megállítására.
Vasárnap tartották Franciaországban a rendkívüli nemzetgyűlési választások első fordulóját. Az exit pollok szerint egyértelmű győzelmet aratott a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés, az Emmanuel Macron mögött álló erők pedig csak (bár a várakozásoknak megfelelően) a harmadik helyre futottak be. Mind az Új Népfront néven egyesült baloldal, mind Macron Együtt nevű választási szövetségének vezetői arra szólították fel pártjaik harmadik helyen végzett jelöltjeit, hogy a július 7-én esedékes második forduló előtt lépjenek vissza a Nemzeti Tömörülés jelöltjével szemben esélyesebb jelölt javára.
Vasárnap reggel 8 órakor megnyíltak az urnák Franciaországban az előrehozott nemzetgyűlési választások első fordulójában, amelynek során több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A kisebb településeken este 6-ig, a nagyobb városokban este 8-ig lehet szavazni, és van néhány jel, amely alapján rendkívülinek ígérkezik ez a választás. Ilyen például az, hogy több, mint 60%-os lehet a részvételi arány, amelyre közel három évtizede nem volt példa, az internetes szavazással élők száma nagyot nőtt, és rekordszámúan fognak meghatalmazás útján szavazni. A közvéleménykutatók szerint benne van a pakliban, hogy Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés akár megszerezheti az abszolút többséget is a nemzetgyűlésben. Saját helyzetelemzésünk itt olvasható.
Június 30-án és július 7-én rendkívüli nemzetgyűlési választásokat tartanak Franciaországban. A voksolás hatalmas kudarc lehet Emmnauel Macron francia elnöknek és pártjának, miközben legfőbb ellenfele, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés előretör, és akár az abszolút többséget, ezzel a kormányrudat is megszerezheti. Mi a tétje a választásoknak Franciaország, Európa és az ukrajnai háború szempontjából? Kérdések és válaszok.
Emmanuel Macron francia elnök egy hétfői podcastadásban azt mondta, mind a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN), mind az Új Népfront nevű baloldali koalíció választási győzelme a polgárháború kockázatát hordozza Franciaországban – írja a Reuters.
Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) párt elnöke támogatja Ukrajna lőszerrel való ellátását, de ellenzi francia csapatok küldését a kelet-európai országba. Álláspontja közel áll Macronéhoz, de hangsúlyozza az eszkaláció elkerülését - írja a Bloomberg.
A Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés, amely a június 30-án és július 7-én esedékes nemzetgyűlési választások nagy esélyese, eltávolította programjából az Oroszország-barát és NATO-kritikus pontokat – írja a Politico.
Marine Le Pen, a francia radikális jobboldal vezetője a Le Figarónak adott interjújában kijelentette, nemzetgyűlési győzelme esetén nem próbálja meg eltávolítani az elnöki posztról Emmanuel Macront – írja a Bloomberg.
A rendőrség szerint 250 ezren, a szervezők szerint 640 ezren tüntettek szombaton Franciaországban, mintegy kétszáz városban a Nemzeti Tömörülés ellen meghirdetett megmozdulásokon.
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi Élysée-palotából intézett beszédében nemrég bejelentette: a pártja által elszenvedett súlyos, európai parlamenti választási vereségre tekintettel még a nyáron törvényhozási választásokat fognak tartani Franciaországban - írja a Le Monde.
Franciaországban az exit pollok azt jelzik, hogy a várakozásoknak megfelelően a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement national - RN) érhette el a legjobb eredményt a választáson, de Emmanuel Macron pártja a vártnál kicsivel több szavazatot kapott, mint várták, a szocialisták pedig szintén jól teljesítettek.
A cseh ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom az Európai Parlamentben nem ül egy frakcióba az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párttal listavezetője SS-tagokkal kapcsolatos szavai miatt – közölte Barbora Stastná, az SPD szóvivője szerdán Prágában.
A jobboldali radikális francia Nemzeti Tömörülés (RN) bejelentette, nem hajlandó tovább egy frakcióban ülni a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párttal EP-listavezetőjüknek a nemzetiszocialista SS-szel kapcsolatos kijelentése miatt – írja a Tagesschau.de.
Néhány hónappal az európai választások előtt méretes lemaradásban van Emmanuel Macron francia elnök pártja a közvélemény-kutatásokban legfőbb ellenfele, Marine Le Pen pártjával szemben. A radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés tör előre, miközben az államfő egyre rendpártibb intézkedésekkel próbálja kifogni a szelet a vitorláikból. A francia kormánynak a gazdák nem nyugvó tüntetésével is szembe kell néznie.
Marine Le Pen, a francia radikális jobboldal vezetője kemény szavakkal bírálta a német szélsőjobboldali AfD-t, és a közös európai parlamenti együttműködés felbontásával fenyegette meg – írja a Tagesschau.de.
Recesszióra számít a piac.
Elképesztő számok láttak napvilágot.
Ez lehet a jövő fizetési megoldása.
Ha nem válik be a terv, a demokraták nyerhetnek rajta.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
